2008. december 16.
Brüsszel, Európa Parlament
|
Már megint szól a telefon. Állandóan csöng. Felveszem.
- Jó napot, dr. Léderer Andrást keresem.
- Jó napot, én vagyok.
- …Csaba vagyok, Olajos Péter európai parlamenti képviselő budapesti irodavezetője.
Hát ez a jóember meg mit akar? - gondoltam magamba, csak nem az európai parlamentben is hőszivattyú, napenergia vagy egyéb gond van?
- Szeretnénk önt meghívni Brüsszelbe, az Európa parlamentbe, mert kíváncsiak vagyunk a véleményére.
A telefonkagylót jó messzire elvittem a fülem mellől, majd vissza: még mindig benne van az úr, s még mindig azt állítja, hogy valaki kíváncsi a véleményemre Brüsszelben!
Már megszoktam, hogy felhívnak és közlik velem, luxus hétvégi nyaralást nyertem, átvehetem a meghívót Dominikán és csak az odautazást kell fizetnem. Ja és az két millió forint, de utána még ingyen reggelit is kapok. Ez valami új trükk.
- Kedves András, mint tudja, a hétvégén ülnek össze az államfők megvitatni, milyen előirányzatok szerint alkalmazzák a megújuló energiaforrásokat a jövőben. Egy erre a célra megalakult munkabizottság az elmúlt évben kidolgozta a normatívákat, s a hétvégén lesz a döntés, de előtte örülnénk, ha ön és egy pár szakértő társa kijönne megismerni ezeket a javaslatokat és elmondaná a véleményét, mivel ért egyet és mivel nem.
A telefont letettem és még mindig nem értettem. Valaki kíváncsi az én véleményemre Brüsszelben, az Európa Parlamentben? Idáig úgy tudtam, hogy ott csak mindenek felett okos emberek vannak, akik mindenkinél többet tudnak.
Valaki kíváncsi az én véleményemre? Nem lehet igaz. Kíváncsi az én véleményemre? Haza mentem, gyorsan összeszedtem minden gyógyszert, ami otthon leltem. Szén tablettát, hátha megy a hasa, kalmopirint, hátha lázas, kavintont, hátha elfelejtette, hogy ő már kinevezett turbó okos, szóval mindent, amit otthon a konyhaszekrényben kinevezett házi patika fiókban találtam.
Arra is gondoltam, hátha valamelyik konkurensem így akar eltávolítani. Felültet egy repülőre és csak azoknak a gida alkaidáknak kell szólnia, s bumm. Eggyel kevesebb energetikus. Brüsszelben kíváncsiak a véleményemre? Valami itt nincs rendben!
Csomagolás, repülőtér, minibusz, Ferihegy. Sztrájk. Megjöttem, még el sem mentem, de már itthon vagyok. Egyik repülőtérről a másikra, másikról az egyikre. Még jó, hogy csak három van. Meg kell ismernie mindet a nyavalyásnak, főleg, ha még véleménye is van, amit el akar mondani Brüsszelben. Ferihegy 1-ről küldtek a Ferihegy 2-re. Először a B-re, majd az A-ra. Majd vissza, majd kezdték elölről. Ismerik a magyar mondást:
- Használat előtt rázd föl.
Szerencse, hogy a bőröndömnek kerekei vannak. Ide rodeó, oda rodeó, akár gyalog elindulhatnánk Brüsszelbe, lehet, hogy hamarabb kiérnénk. Pár óra várakozás, ülünk egyik kupacról a másikra, hangos bemondó, kérjük kedves utasainkat, fáradjanak át a másik terminálra…..
Több órás mászkálás, majd üldögélés után egyszer csak a hangosbemondó megszólal:
- WizzAir brüsszeli járatára kérjük az utasokat, azonnal fáradjanak a 7-es kapuhoz. Húúú, de sürgős lett hirtelen, most érnek rá már az alkaidák?
Elindultunk, fenn a levegőben már nem volt sztrájk, reméltük, a pilóták félúton nem lépnek sztrájkba, ha már elindultak, valahogy csak leszállunk.
A kis szakértő csoport megérkezett épségben. Brüsszelben vagyunk. Még mindig nem értettem, hogy itt bárki kíváncsi az én szakértelmemre? Luxus busz, beszállás, szakértő csoport irány a hotel.
- Kedves Uraim, - szólt hozzánk a mikrofonon keresztül Csaba - mindenki foglalja el helyét a szállodában és fél óra múlva indulunk vacsorázni.
A vacsora egy hangulatos kis étteremben megtörtént, alvás, találkozó reggel 8-kor, indulás a Parlamentbe.
Olajos Péter az energiákért felelős Európai parlamenti képviselő fogadott minket és akár hiszik, akár nem, tényleg kíváncsi volt a véleményünkre. Az ő költségkeretén ide hozatott minket, minden fontos kérdést elénk tárt és két napon keresztül tényleg a véleményünkre volt kíváncsi, hogy a hétvégi döntéshozatalra készített anyag tökéletes legyen. Nem volt lázas, nem ment a hasa, nem volt feledékeny, nem tenisz meccsre hívott, hogy a pályán valami miatt lobbizzon. Nem! Kíváncsi volt a véleményünkre. Ugye, Önök sem hiszik.
- András, van-e még valami fontos, amit nem mondtál el? - kérdezte Péter búcsúzáskor.
- Igen van. Tudod Péter, mit szeretnék, de nagyon megtudni?
- Mondd nyugodtan - nézett rám, s láttam a szemén, hogy tényleg érdekli a véleményem.
- Három egyetemet végeztem el majdnem kitűnőre, megvan a műszaki doktorim, de esküszöm neked, a pályázati anyagok kérdéseit sem fogom fel, aminek a kitöltése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valamilyen energiatakarékos dologhoz az EU-tól pénzt kapjunk. Ezek a papírok olyanok, mintha kínaiul lennének megírva. Kinek jó ez? Mire jó ez?
- Igen, sajnos tudom. De hidd el, itt Brüsszelben teljesen egyértelműen fogalmazzuk meg a feltételeket, olvashatatlanná otthon teszik. Szeretném tudni én is, hogy miért?
Uraim, netán ha ott fenn az istenek között valaki tudja, írja meg nekem. Az is lehet, hogy minden pályázatíró az Istenek leszármazottja és ott fent kell elosztani minden pénzt egymás között? Kedves Gordon apó, mi lenne, ha egyszerűen és világosan fogalmazna, hogy másnak is jusson, ne csak egyeseknek? Ugyanis sokkal többen vannak a kettesek.
Két nap tárgyalás, Grand Place, főtér, söröző, jó hangulat, indulás haza.
A sztrájk még tart, a francba. Hol sztrájkoljak én, amikor a megrendelő a végén nem fizet vagy nincs elég munkám? Hol panaszkodjak, amikor ingyen csináltatnak velem százmillió árajánlatot? Hová menjek bánatomban, amikor elhívnak a világ végi helyszínre, ahová csak az üzemanyag belekerül harminc ezer forintba? Feltartanak több órát és a végén egy „köszönömmel” vagy anélkül intézik a tanácsadást?
Miért csak azok kapnak több milliós végkielégítést, akik egy céget tönkre tesznek, majd onnan” illa berek, nádak erek” lelépnek? Mi a felső határa a pofátlanságnak, amit az itthoni parlamenterek számla nélkül elkölthetnek? Miért kell 50 millióért karácsonyfaégőt venni a parlament előtti fenyőfára, amikor állítólag válság van? Gondolják, ha ennyi izzót tesznek fel az adózók pénzén arra a szerencsétlen fenyőfára, benn egy csöppet is világosság lesz a fejekben?
Lenne még mit kérdeznem ott az Európa Parlamentben.
Kategóriák: Gondolatok