2015. január 14.

Pályázatok, pályázatírás

Sokáig nem hittem a pályázatokban, sem azokban, akik azt kiírták. Ugyanakkor jobbról, balról jöttek a hírek, nyertem én is, nyert ő is. Mint igazságügyi szakértő, mint épületgépész nagyon sok helyen járok. Mindenhol láttam a kis táblát, amire rá van írva, mennyit nyertek ezen a pályázaton, azon a pályázaton. Még mindig nem nagyon hittem az egészben, de elhatároztam, utána nézek. Miért írják ki? Kinek, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy egy-egy pályázatot kiírjanak. Lehet, hogy azért, hogy a csókosok nyerjenek? De nyertek mások is.

Egy-egy energetikai pályázat kiírásakor jó pár, igazán semmihez sem értő, semmirekellő pályázatíró keresett meg azzal, hogy ha bejön hozzám valaki, aki sikeres pályázatot szeretne íratni, akkor nincs más dolgom, mint szólni neki.

• Ha ennyi tökfej tud pályázatot írni, akkor azt meg tudom írni én is - gondoltam, és két hétre bezárkóztam a szobámba. Tanultam, utána néztem, sok mindenre rájöttem.

Az energetikai pályázatok lényege:

Fontos, hogy olyan változtatást vigyünk véghez épületeinken, amellyel széndioxidod spórolhatunk meg. Ha olyan aranyos, rendes emberek lennének a kiírók, mint amilyenek nem, mondanám:

Milyen rendesek. Pénzt adnak nekünk azért, hogy utána kellemesebb környezetben éljünk. Tévedtem. Annyira nem rendesek. A világ legnagyobb üzlete a széndioxid kereskedelem. Amit így, pályázat során beszednek a lakosságtól, utána eladják, ki tudja hol, s mennyiért.

Mondok egy példát:

Az egyik legnagyobb energetikai pályázatot azelőtt írták ki, hogy Kecskeméten elindult a Mercedes gyár. Nekik valahonnan füstre volt szükségük. Ugyanis egy adott ország területén csak annyi füstöt szabad termelni, amennyit a Kyotóban kötött egyezmény (füstkvóta) megenged. A gyárnak ahhoz, hogy elinduljon, új gépeket kell üzemeltetni, melyek füstölnek, így füstkvótára van szükségük. (Egy villanyárammal működő berendezés működése is füsttel jár, annyi különbséggel, hogy a füst nem a gépnél, hanem annál az erőműnél keletkezik, ahol az áramot előállítják.) A gyár úgy is juthatott volna füstkvótához, hogy Stuttgartban leállít egy ugyanakkora gyáregységét. Gondolom, ilyen a Mercedes főnökeinek eszébe sem jutott. A kecskeméti gyár plusz füstigényét összedobták nekik azok a pályázaton elindult lakosok, akik épületeiket hőszigetelték, fűtést korszerűsítettek, kazánjaikat hőszivattyúra cserélték, s az így megspórolt füstöt az államnak adták a pályázati pénzért cserébe, akik (gondolom) azt nagy haszonnal továbbadták.

Mivel egyre kevesebb fejlesztés, egyre kevesebb új gyár épül nálunk, egyre kevesebb füstvásárlásra van szükség, így pályázatokból, pályázati pénzekből is egyre kevesebb lesz.

Most újra megjelent egy pályázat, amin 4-60 lakásos társasházak indulhatnak. 2015. március 9-én kell beadni a pályázati anyagot. Gondolom, ahogy az lenni szokott, már az első egy órában elfogy a támogatási pénz. Ezért, amikor a kiírás megjelenik, azonnal hozzá kell fogni a pályázati anyag összeállításához, hogy az időben elkészüljön.

Ehhez mindenképp érdemes épületgépészt, energetikust bevonni, akinek jogosultsága van energiaauditot írni. Nemcsak energiaauditot kell készíteni a meglévő és az átalakított épületről, de meg kell találni azt is, hogy az adott épületnél melyik az a beruházás, amivel a legolcsóbban lehet a legtöbb széndioxidot megtakarítani. Ez mindenképp széles rálátást igénylő szakembert igényel, de van számos adminisztratív dolog, amelyet Ön is el tud intézni, be tud szerezni, nem kell a pályázatírónak ezért fizetnie. Annál is inkább, mert a mostani pályázatnál a pályázatírás díját nem térítik meg.

A „Súlypont rendezvényteremben” mi is szoktunk olyan előadásokat tartani, ami után mindenki (kis segítséggel) meg tudja írni magának sikeres pályázatát.

Kategóriák: Energetikai pályázatok

2013. november 25.

A sikeres pályázatírás titka

Kaptam egy szép feladatot.

Csöng a telefon, felvettem.

• Jó napot, András? 
• Jó napot- válaszoltam. 
• El tudna vállalni egy energia vizsgálatot és a most kiírt, vissza nem térítendő támogatáshoz szükséges pályázati anyagot? 
• Igen. Ebből élek, de miről van szó? 
• A Balaton északi oldalán van egy iroda, raktár épület. Fő tevékenységünk egy raktár, ahol az árut hűtenünk kell. Az épületnél szinte minden rossz. Az ablakok szelelnek, a falak és a födém alig van hőszigetelve, a klíma gépek nagyon gazdaságtalanul működnek, a világítás csapnivaló. Tudomásunk szerint pályázni lehet vissza nem térítendő támogatásra, ha energiát és széndioxidot takarítunk meg. Fogalmam sincs, mit kellene csinálni, de jó lenne egy kis pénzt nyerni a pályázaton.

Ma szinte mindenki ezt akarja, gondoltam. Nincs egy fillérje sem, nem tudott semmit sem megtakarítani, de milliókat akar nyerni és ha lehet, azt vissza sem akarja téríteni. 

• Hőszigeteljük a födémeket, korszerűsítsük a fűtést? - folytatta hosszú mondókáját - vagy a klímaberendezést cseréljük le? Szóval mit kell csinálnunk és milyen sorrendben? Biztosan megkapjuk a pénzt? 
• A feladatok közé tartozna a technológia energetikai vizsgálata is? - kérdeztem, hogy egy pillanatra megállítsam a szóáradatot. 
• Igen. Mellesleg valószínűnek tartom -  mondta a megrendelő -, hogy először a nyílászárókat kell kicserélni, majd a falakat kell hőszigetelni.

Tévedett. Mérnökeimmel mindent leellenőriztünk, kielemeztünk. Eredményként több olyan dolog is kijött, amire a számítás nélkül még mi sem gondoltunk volna.

Ennél a feladatnál a leggyorsabban megtérülő beruházásként az jött ki, hogy építeni kell egy “zsilipet” a külső tér és a raktár közé, ahol a rakodást végző targoncának egy percre meg kell állnia, míg mögötte az automata ajtó becsukódik, majd előtte a másik automata ajtó kinyílik. Most a hűtött raktár folyamatosan tárva nyitott ajtaján keresztül dől ki a hűtési energia és a pénz, ezzel a megoldással ezt lehet megakadályozni. Igaz, kicsit lelassul így a rakodás, de évente milliókat takaríthat meg a cég.

A másik fontos eredményként azt számoltuk, hogy nem a nyílászárókat kell kicserélni és a falakat hőszigetelni, hanem leggyorsabban a tetőszerkezet fokozott hőszigetelése térül meg s az kerül a legkevesebbe. Fontos tehát, hogy ne a laikus teljes biztonságával határozzuk meg a teendőket, hanem precíz számolás előzze meg döntésünket.

• Tényleg igaz, hogy tavaly 19 pályázatot írtak és abból 17-tel nyertek? Mi a titka a sikeres pályázatírásnak? - kérdezte óvatosan.
• Nagyon egyszerű - válaszoltam kicsit nagyképűen -. ahány épület, annyi megoldás. Épületenként előre, egyenként kell megvizsgálni, majd szisztematikusan feldolgozni az energia-megtakarítási lehetőségeket.  Egy-egy megoldást nagyon precízen kell kidolgozni, a következő feladatokat kell egymás után elvégezni:

1. Energiaaudit elkészítése a meglévő épületre, ahol egyértelműen kiderül, hol és miben nem felel meg az épület;
2. A legsúlyosabb problémával kell kezdeni. Meg kell vizsgálni, mennyibe kerül, mennyi idő alatt térül meg és annak javításával mennyi széndioxidot takaríthatunk meg;
3. Ugyanezt kell végigvenni a következő legnagyobb hiányosságnál is, újra kiszámolni, mennyibe kerül, mennyi idő alatt térül meg, milyen anyagok kellenek hozzá. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, lépésről- lépésre, amíg már nem találunk hiányosságot az épületen;
4. Ezeket az energia-megtakarítási feladatokat egyenként kell meghatározni, kiszámolni majd feltenni a polcra. Amikor kijön egy pályázat, látjuk, hogy az milyen épülethiányosságokra ad támogatást (nyílászáró cserére, épülethőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, napelem telepítésre, technológia-korszerűsítésre, stb.). Akkor már csak le kell vennünk a polcon lévő, előre kidolgozott anyagot és hozzáigazítanunk a kiíráshoz. Kicsit átpofozzuk, aszerint, hogy milyen formát, milyen tartalmat kérnek a pályázati anyagban. Csak ebben az esetben lehet részletes, jól kidolgozott pályázati anyagot készíteni olyan rövid idő alatt, mint ami a pályázatoknál rendelkezésre áll - többnyire egy-két nap. Hát ez a titok lényege. Előre minden legyen elkészítve. Pató Pál uraknak nincs helye a rendszerben.

• Akkor miért nem ezt csinálja mindenki?
• Jó kérdés. Nem tudom. Talán azért, mert az emberek nem előrelátóak. Nálunk senki nem vesz sílécet nyáron fél áron, csak azután, felárral, hogy egy perccel előtte leesett a hó. Mindig az adott pillanatban várják a csodát. Pedig csodák nincsenek.
• Nahát, én hallgatok magára, megrendelek mindent előre.

Megírtuk. Az anyagot összeraktuk. 28 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a munkákhoz az illető.

Kategóriák: Energetikai pályázatok, Tanácsok építkezőknek