2017. január 15.

Ha munka van, -25°C és hóvihar sem tud visszatántorítani

Szól a telefon, idegen nyelven beszél valaki.

- Don Professzor……..- a többit nem értettem- gyorsan hívtam Andreát, ő több nyelven is tud.

- Azt kéri az úr, aki beszél a telefonban, hogy menj hozzá SOS, mert szélvihar van a bazilikában, pedig minden ajtó, ablak be van zárva. Több szakember járt már nála, de senki nem tudta megállapítani, mi okozhatja. Mindenki rád hivatkozott, ha te nem, akkor senki sem tudja a megoldást.

Kezdem megérteni Makovecz Imrét, a híres építészt, akivel közel 36 évig dolgoztam együtt. Hívták mindenhova, szuper gálavacsorára, fogadásra. Soha sehova nem akart menni, de ha egy kis faluba hívták, hogy munka van, azonnal indult, nem érdekelte hány óra, milyen messze van.

- Hova kell menni?- kérdeztem Andreát.

- Suceavaba.

- Az hol a csudában van?

- Románia legtávolabbi sarkában, közel a moldáv és ukrán határhoz, Bukovinában.

- Ki van a telefonál? Nem valami blöff?

- Nem - válaszolt Andrea - az ortodox főpap.

- Uff! Akkor holnapután megyek.

Több templomot, bazilikát terveztem már Romániába. Szeretem a papokat, rendkívül okosak, és a munka végén nem alkudoznak, mint a magyarok, hanem korrekten fizetnek.

Két nap múlva elindultam egyedül Aradra, ahol találkoztam Emillel és az ezermester Georgeoval. Georgeo autójába átültünk, szerszámaimat (ultrahangos áramlásmérőt, hőkamerát, szélsebesség mérőt, zajmérőt, meg még egy tucat műszert, szóval mindent, ami az épületgépészeti vizsgálatokhoz kell) átrámoltam, s elindultunk a végtelenbe, Bukovinába. Késő este értünk oda, beestünk a szállodába és úgy elaludtunk, hogy másnap alig akartunk felébredni.

Reggeli után már be voltam sózva, érdekelt a szélvihar a templomban.

Meseszép bazilika. Ha fel akartam nézni a 72 méteres tornyára, majdnem hanyatt estem. Tetején 9 méter magas csillogó, aranyozott kereszt, amit Georgeo csinált. Szinte az összes ortodox templomra ő készíti a kereszteket. Hazafelé voltam a műhelyében is. Úgy hegeszti meg a vékony lemezt, hogy utána azt nem kell köszörülni sem.

Beléptem a bazilikába, ahol tényleg szélvihar volt: eloltotta a gyertyákat, a pap kezében lapozta a könyvet. Először bambán néztem ki a fejemből. Lehet, hogy a rossz szellemek itt rohangálnak, s azok csinálják a szelet? Egy mikrofonállványra tettem egy leszakított 30 cm hosszú magnószalagot. Megnéztem, honnan hová, milyen irányban fújnak a szelek, s nekiálltam az egész templomot, a falakat, födémeket, padlókat hőkamerázni.

A laikus teljes biztonságával padlófűtést tettek a templomba. Az osztó-gyűjtőket a külső falba süllyesztve szerelték, onnan a templom közepe felé egyenletes téglalap alakú mezőket alakítottak ki egyforma sűrűséggel. A levegő mozgását és a hőkamerás felvételeket kielemezve, hamar rájöttem, hogy a helyenként 72 méter magas szigeteletlen külső falak belső felületén lehűlő levegő fajsúlya megnő, ezért az elkezd zuhanni lefelé. A lezuhanó levegő a padló fölött elindul a templom közepe felé, ahol a padlófűtés melege felhajtóerőként működik, s az ideérkezett levegő elindul felfelé. Vagyis egy nagy légcirkuláció indul el a templom oldalfala és a templom hossztengelye mentén.

- Mi a megoldás? - fordult hozzám az ortodox pap - kérem, találja ki, mert így nem tudunk itt Istentiszteletet tartani.

- Egészen biztos, hogy olyan fűtőeszközt kell a templomba betenni, ami a lefelé zuhanó levegőt megállítja, egyensúlyban tartja. Megtervezem otthon és küldöm a megoldást.

Ezután lementem a hőközpontba, ahol végképp elborzadtam. Egy három méter magas, több ezer literes tartályba gyártotta a kazán a meleg vizet, s a fűtés ebből a hatalmas tartályból ment ki a templomba.

- Ezt a tartályt azonnal ki kell venni innen, semmi értelme - fordultam a pap felé, akinek láthatóan bennem volt minden reménye.

Hazajöttem. Megrajzoltam a megoldást, s elküldtem Suceavaba. Szóltak, hogy minden készen van, mindent megcsináltak, de a rendszert senki nem tudja beszabályozni. Jó lenne, ha megint én mennék, s rendszert én szabályoznám be.

- Megbolondultál? Hóvihar és -25°C van Románia északkeleti sarkában. Karambolozol, megfagysz, nincs elég munkád itthon? - a szokásos útravaló hazulról.

Drága Imre bácsi, aki már fentről nézed, mit csinálok, ha egyáltalán van időd, mert nem kell ott is sokat rajzolnod, látod, megyek én is, mert munka van!

Kifogtam a leghidegebb hetet. Még itthon is csúcs hideg volt. Indulás előtti este 9 órakor hívtam telefonon örökös jobb kezemet, unokatestvéremet, Tamást. Bármit, amit én kitalálok, az ő általa készített elektromos vezérlés működteti. Nem ismer lehetetlent, mindent meg tud oldani, bár a múltkor már berágott, s mérgesen fordult felém:

- Elegem van abból, hogy az álmaidat nekem kell működtetni - mordult rám egyik este, amikor még kitaláltam valamit, hogyan kellene egy rendszernek működnie.

Tamásnak köszönhetően ma már az iPhonról, Ipadról, számtógépről látjuk a fűtési rendszereinket, melyik szobában vagy uszodában hány fok van, melyik szivattyú működik, milyen állásban állnak a szelepek. Duzzog, morog, de mindent megold. Adtam neki két hét szünetet, nem kapott feladatot. Nem is bírta sokáig. Ő is olyan, mint Imre bácsi és én, ha munka van, azonnal indul.

Szóval elindultunk Tamással Aradra, ahol felvettük Emilt, a tolmácsot. Onnan Kolozsvárra, ahol Georgeo csoda ezermester szállt be az autóba. Most már négyesben indultunk el a hóviharba, mínuszokba Bukovina irányába.

Nem szeretek Romániában vezetni. Lovaskocsik, magányos lovak az úton, kikötve a kocsmák előtt. Sötétben bujkáló, kivilágítatlan, kóválygó gyalogosok az út szélén. Nincs autópálya, szűk utak, rengeteg radarozó rendőr, alacsonyan repülő román gépkocsivezetők. Nekik persze könnyű. Mindegyiknek az autójában van CB. Leadják egymásnak, hol állnak a zsaruk, s ahol nem, ott nem számít záróvonal, sebesség korlátozás, mennek, mint a mérgezett egerek.

12 óra vezetés után elértük a Bukovina előtti hegyeket. Az utolsó 4 órát már szélviharban, vízszintesen „hulló” hófúvásban, száguldó hópelyhek között tettük meg. A műszerfalon a mutató már -25°C-ot mutatott.

Megérkeztünk éjfélkor Suceavaba, Bukovina fővárosába. Az ortodox főpap, dacolva hóviharral, mínuszokkal, várt minket a szálloda előtt. Mosolygós, aranyos szakállas ember, fekete ruhában. Jó éjszakát kívánva bekísért minket a szállodába.

Másnap reggel korán keltünk. Irány a 72 méter magas, 80 méter hosszú, 40 méter széles, 3 szintes ortodox bazilika. A templomban mindent úgy csináltak meg, ahogy megterveztem, de a hőközpontba a hatalmas tartály helyett megint becsempésztek egy kisebb tartályt és megint saját fejük után szerelték meg a rendszert.

- Ezt a tartályt is azonnal ki kell venni, s egész hőközpontot át kell szerelni úgy, ahogy én azt a tervemen elküldtem - mondtam a helyi szerelésvezetőnek.

- Biztos? Akkor működni fog? Nem lesznek szelek?

- Biztos. Nem lesznek szelek, se szellemek.

Telefonon felhívta a szerelőit, akik mosolyogva, minden morgás nélkül nekiálltak és csinálták, amit mondtam. Itthon, ha ugyanez megtörténik, a szerelők vakarják a fejüket és mindent kitalálnak, hogy miért ne álljanak neki a munkának. Ők nekiálltak, nem morogtak, szorgalmasan dolgoztak. Jó volt köztük lenni, mosolyogva szótfogadtak. Két nap megfeszített munka után minden úgy volt, ahogy akartam. Este már minden úgy működött, ahogy kell. A szelek megszűntek, a szellemek ki lettek zavarva a templomból a -25°C-ba, a szabadba.

Éjfélkor beestünk az ágyba. Alig vártam, hogy reggel legyen, lássam, mi hogyan működik. A kirakott magnószalag állt, a szelek nem fújtak, s egyre kellemesebb meleg lett a gyönyörű bazilikában. Kaptam egy ortodox ikont, egy misebort és egy üveg áfonya pálinkát. Ja, és egy komplett új templom-, paplak munkát, meg egy jó kiadós náthát. 

De megéri. Már itthon vagyok, három óránként C vitamint szedek.

Utóirat: a szelet vizsgáló 30 cm-es magnószalag Tamás ötlete volt, ő is kapott egy nagy adag náthát, most beszéltem vele. Ő Aspirint szed.

Kategóriák: Hőkamera

2014. szeptember 5.

Tanulságos esetek

Hőkamerás felvétel a mennyezeten lévő világítótestről

Tanulságos eset 1.

Győr egyik nagy üzemébe hívtak, hogy állapítsam meg: mekkora klímagép kell a szerelőcsarnokba. Nyáron ugyanis a nagy melegtől  a munkások nem tudtak dolgozni a csarnokban.

Professzionális hőkamerával megmértem a szerelőcsarnokban működő berendezéseket. Kiderült, hogy nem kell új, drága klímát felszerelni a csarnokba, hanem a mennyezetről lelógó 180 db, közel 100°C-on izzó világítótestet kell lecserélni energiatakarékos led-gőzös lámpákra.

Így nemcsak a méregdrága klímaberendezésre nem kellett költeni, de még a világítási költség is ötödébe kerül.

Tanulságos eset 2.

A nevét, helyét nem mondhatom gyárba hívtak.

• Nem tudjuk miért, de a gépsor mellett sokszor ered el a munkások orra vére. Már sok embert, szakértőt hívtunk, de a választ nem tudta megadni senki. Van ötlete, mi lehet az oka? - fordult hozzám a gyár igazgatója.

Megmértem hőkamerával az adott munkahely körüli gépeket. Ez nem mutatott semmi magyarázható okot. Majd elővettem a nagyon okos kis műszerem (amerikai a lelkem), ami kimutatja: ha az adott környezetben egy pohárba vizet teszek ki az asztalra, az mekkora hőmérsékleten kezd el párologni. Sőt, azt is megmutatja, hogy az adott páratartalmú levegőben hány fokon kezdenek el kondenzálódni a gőzmolekulák.

Rögtön meg is volt a megoldás:

A gépsor egy folyamatos szárítókemence, ez előtt állnak a munkások és teszik az alkatrészeket a szállító szalag elejére. A szárítókemence annyira száraz levegőt hoz létre a munkások körül, hogy a pohárban kitett víz már 8-10°C-nál elkezd párologni. Teljesen természetes, hogy ha folyamatosan nagyon száraz levegőt szívunk be, eleredhet az orrunk vére. Nyálkahártyánknak fontos, hogy megfelelő nedvességtartalma legyen.

Megoldás: Olyan légnedvesítő berendezést kell tenni az adott munkahelyre, hogy a párolgási hőmérséklet magasabb legyen.

Kategóriák: Hőkamera

2014. augusztus 6.

Hogyan állapítsuk meg, mitől nedvesednek a falak vagy penészesedik lakásunk?

A napokban, mint igazságügyi szakértőt hívtak egy gyönyörű lakáshoz.

• Gyere, segíts, mert dől a falból víz, a szakértésedre lenne szükségünk - régi barátom egymás után ismételte segélykérő mondatát a telefonba.
• Ok, ok. Jövök holnap este - nyugtattam meg, már amennyire tudtam.

Másnap délután tárt karokkal vártak, mint a messiást.

A nedvesedéshez nem igazán van szükség hőkamerára - gondoltam -, de azért biztos, ami biztos, vittem magammal. A hőkamerával együtt vettem egy amilyen kicsi, de olyan drága műszert is, ami megmutatja, hogy az adott hőmérsékletű és páratartalmú térben hány foknál kezd el kicsapódni a levegőből a nedvesség illetve, ha leteszek egy pohár vizet a szobába egy asztalra, mikor kezd el párologni belőle a víz.

• Gyere, gyere, nézd meg. Minden fal vizes. Tegnap nagyon nagy eső volt, gondosan becsuktunk minden ablakot, nehogy beázzunk, s nézd, mégis minden fal csupa víz. Mit tegyünk? Biztos a padlófűtés kilyukadt valahol.

Nem tudom miért, de ha nedvesedésről van szó, mindig, mindenki legelőször a fűtést okolja. Pedig szegény fűtési rendszer nem tudja a falakat vízzel átáztatni, mert ha véletlenül valami csoda folytán kilyukadna, csak egy kis vízfoltocska jelenik meg a lyuk körül. Nem tud falakat átáztatni. Zárt rendszer, nincs vízutánpótlása. Ha egyszer kifolyik belőle a víz, nincs tovább. Mire észrevesszük, a kifolyt fűtési víz már el is párolog. (Pascal fizikus bácsi megállapította, hogy a folyadék összenyomhatatlan, tehát ha a fűtési rendszer lyukad ki, a fűtési rendszeren lévő nyomásmérő is pillanatok alatt a nullánál lyukad ki.)

Mit tegyünk? Hogyan közelítsünk? Hogyan állapítsuk meg, vajon mi okozhatja a falak nedvesedését?

Lecke, pontról pontra:

1. Ha már a falnedvesedés esetén úgyis mindig a fűtési rendszerben keressük a hibát, kezdjük a fűtési rendszernél a hiba okának keresését. Töltsük fel 1.5 atmoszférára a rendszert (a jól megszerelt fűtési rendszereknél kell, hogy legyen egy nyomásmérő, a kazánon vagy annak a közelében). Ha meggyőződtünk arról, hogy a nyomás elérte a kívánt értéket, várjunk egy órát, majd nézzük meg, csökkent-e a rendszerben a nyomás. Ha igen, zárjunk le minden fűtési kört, radiátort, majd egyenként nyissuk ki őket. Minden egyes radiátor vagy padlófűtés kör megnyitásakor figyeljük a nyomásmérőt: ha a rendszerben hirtelen elkezd csökkeni a nyomás, megtaláltuk, melyik egység körül kell keresni a szivárgást. Ha az összes fűtési kört vagy radiátort megnyitottuk és a nyomásmérő stabilan az először feltöltött nyomásértéket mutatja, a fűtési rendszerünk rendben van, a hibát máshol kell keresnünk.

2. A nedvesedés következő hibaforrása lehet az épületben lévő hidegvíz hálózat. Ez az egyik legkönnyebben megállapítható hibaforrás, mivel a víz az épületünkbe nagy nyomással érkezik. Ha bárhol szivárgás van, a víz folyamatos utánpótlása miatt nagyon nagy vízfolt keletkezik, aminek a helyét könnyen be lehet határolni. Sok esetben előfordul azonban, hogy a szivárgás a föld alatt, a vízóra és az épületünk között lehet. Ezt úgy lehet megállapítani, hogy keresünk egy csapot - például a kerti csapot -, majd rászerelünk egy nyomásmérőt. A nyomásmérőn leolvassuk a nyomás értékét, majd lezárjuk a vízóra aknában lévő főcsapot és megnézzük, egy óra múlva mit mutat a nyomásmérő. Ha a nyomás esik, valahol a víz elfolyik. Megint a már előbb említett módon minden csapot, minden kört elzárunk, majd azokat egyenként kinyitjuk, s figyeljük, mit mutat a nyomásmérő. Az egyes csapok kinyitása közben itt is minimum 10 percet kell várnunk. Ha azt látjuk, hogy az adott csap vagy vízkör kinyitásakor a nyomás csökken, megtaláltuk a hibát. Ha minden csap zárva van az épületben és a nyomás mégis csökken, akkor a szivárgás a föld alatt lehet a vízóra és az épületünk között. Ekkor azonban azt is ellenőriznünk kell, hogy a vízóra áll, vagy folyamatosan pörög, tehát vízfogyasztást jelez. (Közben még a WC-t sem szabad lehúzni, mert a belső vízhálózat nyomása akkor is pillanatok alatt nullára csökken. Gondoljunk Pascal törvényére, amiről már előbb beszéltem.) Ha itt is minden rendben van, minden csapot kinyitottunk és a nyomásmérőn a nyomás nem csökkent, a probléma okát máshol kell tovább keresnünk.

3. Kapilláris vízfelszívás. A falak, mint a gyertya kanóca, ha nincsenek jól víz ellen szigetelve, alulról fölfelé nedvesedhetnek. Érdemes ilyenkor a nedvesedés szélét ceruzával megjelölni, egy vonalat húzni a száraz és nedves rész határán. Pár napon keresztül figyelni kell, hogy a nedvesedés egyre feljebb jön-e. Majd megint ceruzával, egy vékony vonal segítségével regisztrálni kell, hogy mi történik. Általában akkor lehet ezt a jelenséget megfigyelni, amikor esős napok vannak (sajnos, mint mostanában), s ha a vonal egyre feljebb kerül, egyértelmű, hogy kapilláris vízfelszívásról van szó. Ekkor azonban házilag nem tudjuk megoldani a problémát, szakembert kell hívni és jó mélyen (sajnos) a zsebünkbe kell nyúlni a hiba javításához.

4. Ravasz nedvesedés, véletlenül jöttem rá én is: Nagyon sokat vívódtam, milyen hőkamerát vegyek. Amelyik jó, az drága, arra lett volna pénzem, amelyik nem annyira profi. Évekig köröztem és spóroltam, de a végén csak megvettem a legjobbat. Nem csak hőfényképeket, de hangos hőfilmet is tud készíteni. Majd ugyanebben a katalógusban, ahol megtaláltam a hőkamerát, láttam egy nagyon drága, kis léghőmérséklet mérő műszert is. Ki az az őrült, aki egy méregdrága hőkamera mellett még egy ilyet is megvesz? - gondoltam magamban. Megvettem mégis. Mit tud ez a kis műszer? Megméri a levegő hőmérsékletét, páratartalmát és azonnal kiszámolja, hogy az adott térben hány fokon csapódik ki a nedvesség, illetve, ha a szoba közepébe leteszek egy pohár vizet, az hány fokon kezd el párologni. Betettem mindkét műszert az autómba, ha már megvan, viszem magammal - gondoltam. A szokásos módszerrel elkezdtem vizsgálni, mi okozhatja barátomnál a falak nedvesedését. A szokásos módszerek nem mutattak eredményt. Kínomban, mivel a 30 éves tapasztalatommal nem mentem semmire, elkezdtem a hőkamerával megvizsgálni a nedvesedő falakat. Majd, ha már megvettem a másik műszert is, elkezdtem vele játszani, megvizsgáltam, hogy az adott térben hány foknál csapódik ki a levegőből nedvesség és hány foknál kezdene a pohárban a víz párologni.

• Hú, a hétszázát, megvan a megoldás! A kicsi, de méregdrága műszer megkereste az árát.

Hőkamerával megmértem a nedves falak hőmérsékletét (a méréseket nappal végeztem), ami csak 2 ºC fokkal volt magasabb, mint amikor a levegőben lévő nedvesség már kicsapódik. Este vagy éjszaka a helyiség falai minden további nélkül lehűlhetnek két fokot, s a nedvesség okát máris nem kívül, hanem belül kell keresni. Ugyanúgy, mint amikor egy szemüveggel kintről bemegyünk a lakásba, s a szemüvegünkre azonnal lecsapódik a nedvesség, ezekben a pincehelyiségekben is ez történik. Az éjszaka lehűlő falak miatt a levegőben lévő nedvesség kicsapódik a falakon és mivel a vakolat porózus, ezt a nedvességet magába szívja, s előbb-utóbb az egész fal vizes, majd penészes lesz.

Persze jön a kérdés, mit kell ilyenkor csinálni? Egyszerű! A helyiséget sokat kell szellőztetni.

Ha napokon keresztül szellőztettünk, és ez sem használ, nincs más hátra, mint szakembert kell hívni.

Sok olcsó megoldás van nedvesedés, penészesedés ellen, de, hogy az adott helyen mit kell alkalmazni, mindenképpen szakemberre kell bízni. Például egy lehetőség: a Thermo-ban (www.thermo.hu) lehet bérelni egy speciális szárítógépet. Be kell tenni a helyiségbe, be kell kapcsolni és naponta 15-20 liter vizet “csavar” ki a falakból.

Kategóriák: Hőkamera

2014. március 2.

Falfűtés is van drága és van olcsó. De itt is igaz a mondás, hogy az olcsó a drága!

1. kép: a falfűtés csövektől 10 cm-re már közel 10 fokkal alacsonyabb a fal hőmérséklete

• Kedves szakértő úr! Megtenné, hogy megvizsgálja, mitől van a falfűtés ellenére, hogy nedvesedik, sőt penészedik a lakásunkban az egyik falsarok?
• Ott jelentkezik a penész, ahol falfűtés van? - kérdeztem csodálkozva.
• Igen, épp ott. Mit csináljak?
• Meg kell néznem, mikor tartózkodnak otthon? - tanácstalan voltam, mert ilyen még nem volt a praxisomban. Falfűtés ellenére a fal nedvesedik?
• Bármikor. Alkalmazkodunk Önhöz.

Megdöbbentő volt a látvány. Méregdrága falfűtés, és a felső sarok mégis nedvesedik. Bevetettem a vadonatúj hőkamerámat, ami egyértelműen kimutatta a hibát.

Nézzék jól meg a hőkamera fényképét. Azok a csövek, amiket közvetlenül a falra erősítenek fel, majd levakolnak és falfűtésnek használnak, jól látható módon csak ott fűtik a falat, ahol a csövek a falban haladnak. Sem jobbra, sem balra, sem fölfelé nem fejtik ki hatásukat. A falban lévő fűtéscsövektől 10 cm-re már közel 10 fokkal van hidegebb, mint ahol a falfűtéscsövek haladnak (lásd az 1-es felvételt). Az ember - amíg azt ezzel a speciális kamerával meg nem vizsgálja -, azt hinné, hogy a hő egyenletesen oszlik el a falban. De nem!

A 2-es felvételen pedig az látható, hogy ha a falfűtő csövek közvetlenül a téglafalra vannak szerelve, a fűtési energia egy része kimegy a szabadba:

2. kép

A vasalóasztal szorosan a falfűtéses falra volt tolva, ahol a háziasszony vasalta a ruhákat. A vasalótól felszálló nedvesség a falfűtéses fal felső részén csapódott le. Falfűtés ide, falfűtés oda, a penész lett úr a szobában.

Tanulság:

Drágább, de megéri a Roth német gyár által kifejlesztett száraztechnológiás fal-, illetve mennyezetfűtést használni, ahol egy speciális hőszigetelő panel biztosítja, hogy a meleg ne az utcát, hanem a lakást fűtse, ugyanakkor a hő egyenletes eloszlását is biztosítja. Sok előnye van a rendszernek:

• Nincs szükség kőművesre, a rendszer telepítéséhez bőven elég egy akkumulátoros csavarhúzó
• A panellakások tulajdonosai egyedileg is megoldhatják lakásuk hőszigetelését, csökkentve ezzel közüzemi költségeiket.
• Műemlék épületeknél (ahol a külső homlokzathoz nem szabad nyúlni), a hőszigetelés ezzel a rendszerrel szintén meg lehet oldható.
• A falak nedvesedését teljes mértékben meg lehet szüntetni.
• Nem csak az épület hőszigetelését, de a hangszigetelését is megoldhatjuk házilag, miközben a fal- és mennyezet fűtés telepítésével működési költségünket a töredékére csökkenthetjük.
• Sokkal kellemesebb a hőérzet egy fal- és mennyezetfűtéssel ellátott lakásban.
• A Roth Klimakomfort rendszert a helyiségek hűtésére is lehet használni.

Lásd a Roth német gyár filmjét: http://www.youtube.com/watch?v=4WVV825PDtA

(A Roth Klimakomfort alá csak akkor kell a filmen látható vastag szigetelés, ha az épület hőszigetelését egyébként is fokozni akarjuk. Egyébként a falfűtés kialakításához elég a vékonyabb Roth rendszerlemezt - amiben már a falfűtő csövek is vannak - a falra helyezni)

 

Kategóriák: Hőkamera

2014. március 2.

Hőkamera, konyhaszekrény, padlófűtéscső

Jól látható, hogy a konyhaszekrény alatt illetve előtt 10 cm-en belül 10 fok a hőmérséklet különbség

Hőkamerával készült megdöbbentő fényképek I.

Van egy új játékom. Sajnos, a lehető legdrágább játékom, ami valaha is volt. Sokat köröztem körülötte, míg megvettem. Kértem rá árat Németországból, Amerikából, sőt még Japánból is.

Végül is sikerült, azt hiszem, legjobb helyen, legolcsóbban megvennem a legdrágábbat. Nemcsak hőkamerás fényképeket, de még hőkamerás filmeket is lehet vele csinálni.

Sok olyan dolgot lehet vele bizonyítani, amit idáig csak éreztem.

Okos tojások, mindig mindenhez értők elterjesztették, hogy nem érdemes a konyhaszekrény alá padlófűtés csöveket fektetni. Annyival is kevesebbe kerül a fűtési, beruházási költség. Hát igen. Egy több millió forintos lakásban tényleg érdemes ezen spórolni.

Nézzük csak. Egy konyhaszekrény 60 cm széles és maximum 3 m hosszú, vagyis 1,8 m² alapterületű, ami alá maximum 18 m padlófűtés csövet (18x250 Ft=4500 Ft értékben) lehet letekerni. Ha ezt a minimális összeget megtakarítjuk, nézzük a hő fényképet, mi történik.

Jól látható a fényképen a konyhaszekrény lába és az előtte elhaladó padlófűtéscső. Mivel a padlófűtéses lakásban szinte mindenki mezitláb van, a főzés közben a háziasszony sem hord sem cipőt, sem papucsot. A szekrény elé állva, lábujjai a hideg szekrény alatt, míg sarka a meleg padlófűtés csövön van.

Hiszik, nem hiszik, a hőkamera egyértelműen mutatja, hogy közel 10°C a hőmérséklet különbség egy lábfejnyi hosszon belül. Kívánok minden „Okos tojásnak” olyan cipőt, amit egész nap hordania kell, s a cipője orrában minimum 10°C-al hidegebb van, mint a sarkában.

Kategóriák: Hőkamera, Tanácsok építkezőknek

Címkék: Hőkamera