2014. október 30.
Irány a világ elvarázsolt része
|
Egyeztetés Edinburghban |
Nem sokat voltam otthon, kerek két napot. Ez épp elég volt ahhoz, hogy átvegyem a leveleim, kifizessek egy pár számlát, s kész. Irány megint a repülőtér, most az ellenkező irányba.
Ezt az utamat egy megrendelőmnek köszönhetem. Csabának, aki három éve beállított hozzám:
- Szia, András. Szeretnék építeni egy lakótelepet, de olyat, ami még nincs Európában. Nehéz most eladni a lakásokat, ezért valami olyat kell kitalálni, ami ha elkészül, azonnal megveszik.
- Mire gondolsz? Űrhajó bázis legyen vagy olajkút legyen a közepében, ami a lakóknak pénzt termel?
- Ne hülyéskedj.
- Miért? Nem is olyan messze innen, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban így van. Építenek egy olajkutat a kertben, s amikor az már minden csepp olajat kiszipkázott a kertből, a kutat odaadják a szomszédnak, s a kitermelt pénzből egy felhőkarcolót építenek a helyére.
- Nem, nem. Én valami egyszerűbbre gondoltam. Szerintem jó lenne, ha egy nagy uszoda lenne a közepén és arra néznének a lakások.
- Az uszoda nem jó - válaszoltam rögtön - az csak a megnyitón lenne tiszta. Utána mindenki nekiállna azon veszekedni, ki mit pottyantott bele és ki takarítsa ki. Szerintem sokkal jobb lenne egy hatalmas mesterséges tavat tenni az épületek közé. Ha minden lakás, egy kis előkerttel a tóra nézne, amiben persze halak is úszkálnának, mindenki úgy érezné magát a lakásában, mintha nyaralna.
Három hét kellett Csabának, mire megemésztette. Majd vigyorgó képpel megjelent az irodámban:
- Halastó lesz az épületek között.
- Persze a halastó még nem elég ahhoz, hogy a recesszió ellenére a lakásokat egy perc alatt el tudd majd adni - válaszoltam neki.
- Mi kell még hozzá? - fagyott le a mosoly az arcáról - mit nem találtam még ki?
- Mintha a halastavat te találtad volna ki - gondoltam magamban - Ülj le Csaba, elmondom.
Hallgatott, hallgatott, homlokán a bőr egyre sűrűbb lett, majd felvilágosodott, felugrott és a kezembe csapott:
- Rendben, csináljuk. De aztán jól működjön nekem, mert ha a lakásokat nem tudom eladni, mind neked kell megvenned.
Szuper kis mérnök csapatommal nekiálltunk tervezni. Mesterem, Péter, akitől a szakmát tanultam, nagy kedvvel állt neki a feladatnak. Ennek a projektnek természetesen ő lett a vezető tervezője.
A projekt elkészült. Minden úgy épült meg, ahogy azt kitaláltuk.
Az épületek között egy nagy mesterséges tó. A lakótelepre a gáz már nincs is bevezetve. Az épületek körüli terület vízszintesen 1,5 m mélységben (nem 100 m-es szondákkal, mert az drága) be lett csövezve. Mind a 32 lakás (most már 2 éve) csak nap-, föld- és a tóban nyáron felhalmozott energiával, egy AlphainnoTec professzionális hőszivattyúval fűti az épületeket. Nagyságrendekkel olcsóbban, mintha azt gázkazánokkal tenné.
A lakásokat recesszió ide, recesszió oda, három hónap alatt adta el Csaba.
Nos, hát ezért ülök itt most én Edinburghban, Skócia fővárosában, egy aranyos kis szállodai szobában. Mert egy skót vállalkozó meglátta a projektet és egy szintén mesterséges tókomplexum köré 197 épületből álló lakótelepet akar velünk terveztetni. Milyen jó lenne, ha otthon is rájönnének, csak ilyen lakásokat szabad tervezni.
Köszönöm Csaba!
Az ember fejében van a hangszer, de ahhoz, hogy a zene kijöjjön belőle, aktuális helyen az adott "gombot" meg kell valakinek nyomnia rajta.
A péceli lakótelepről sok információt megtalál Ön is a következő oldalon: thermo.hu/referenciak
Mára abba hagyom az írást, mindjárt jönnek értem, visznek a helyszínre, hogy ma mindent együtt kitaláljunk.
Kategóriák: HŐSZIVATTYÚ, Utazások