2014. április 3.
Irány a világ legjobb hőszivattyú gyára, a svájci-német AlphaInnotec
Ma már úgy hívják Ait Deutschland! (Svájci pontosság, német precizitás) Baloldalon az iroda-, jobboldalon az oktatóépület
Tamás, mint mindig, hajszálpontos. Reggel nyolc órára volt megbeszélve a találkozó. Ezredmásodperc pontossággal érkezett, pedig messziről jött. Tudtam, hogy pontos, ezért már a kapu mögött vártam 7.59-kor. 8.00-kor megszólalt a csengő.
- Itt vagyok.
- Már réges-régen vártalak. Hol késtél idáig?
Nyolcra volt megbeszélve, nyolckor volt itt, de gondoltam ugratom egy kicsit.
- Micsoda, micsoda? Elkéstem?- nézett többször is az órájára. - Lehetetlen! Megállt az órám?
- Dehogy állt meg az órád - gondoltam - de kora reggel olyan jó valakit froclizni.
Megnyugodott, hogy nyolc óra, bár még többször ránézett a kar- és az autó órájára is.
- Ülj be, kérlek szépen - nyitotta ki a jobb első ajtót.
Megint úrnak éreztem magam. Már megbántam, hogy kora reggel piszkáltam. Befészkeltem magam az első ülésre.
- Jaj de jó, nem én kell, hogy vezessek - gondoltam magamban - jót fogok majd aludni.
Tamás persze nem hagyott aludni. Mindig akadt egy-egy kérdése, amire válaszolnom kellett.
A svájci-német gyár Budapesttől közel ezer kilométerre van. Ezt az utat más sokszor megtettem. Tamásnál energetikusabb, céltudatosabb, korrektebb embert nem sokat ismerek.
- Emlékszel, hogyan ismerkedtünk meg tíz éve? - kérdezte, miközben még egyszer megnézte a karján és az autó műszerfalán is az órát. Még mindig idegesítette, hogy lehet, hogy elkésett?
- Nem késtem - állapította meg, s végre megnyugodott.
- Szóval emlékszel? - kérdezte, bár tudta a választ, mert tudta, hogy én tudom.
- Persze, a BNV kiállításon, tíz éve, amikor klímát akartál venni és hőszivattyúval mentél haza.
- Persze, mert rábeszéltél - nevetett.
- Megbántad? - kérdeztem tőle ártatlanul, pedig most én is tudtam a választ, de olyan jó volt már századszor hallani.
- Dehogy bántam meg. Nagyságrendekkel csökkent a gyár közüzemi költsége. Nyáron kellemesen hűvös, télen finom meleg van, s mindez ötöd áron. Talán három év alatt megtérült az egész cucc.
Csak úgy lecuccozza az én hőszivattyúmat, a drága kis hűtő-fűtő kütyümet - gondoltam magamban.
- Az hőszivattyú, nem cucc - válaszoltam, miközben lebiggyesztettem a szám, s összevontam a szemöldökömet.
- Tudom, tudom. Annak idején a gyárban mindenki hülyének nézett, hogy klíma helyett hőszivattyút vittem haza, de azóta, mindkét új gyáramban, a mérnökeim, munkatársaim már nem is engednének gázkazánt vagy egyéb vacak holmit venni. Csak hőszivattyút vehetek!
Tamásnak gyönyörű gyárai és kereskedelmi képviseletei vannak. Fékpadokat, garázsipari termékeket, szerszámokat gyárt és forgalmaz. Nem viccelek, de a gyárban olyan tisztaság van, hogy a földről simán lehetne enni. Közel 100 embernek ad munkát ideális körülmények között. Még a németek is tanulhatnának tőle szervezést, korrekt gyártást, tisztaságot, rendet. Mindig szerény, mindenkinek túlzottan megadja a tiszteletet. Nagyon kevés ilyen emberrel találkozunk manapság.
Végigbeszéltük az utat. Megérkeztünk Kasendorfba, az AlphainnoTec központi gyárába. Körbesétáltuk a gyárat. Tamásnak - aki pedig hozzászokott a rendhez, tisztasághoz -, tátva maradt a szája, mikor meglátta a gyárat, az oktató- és irodaépületet.
Az oktató- és az iroda épület egy-egy nagy átlátszó üvegépület. Az utcáról lehet látni, ki dolgozik benn az épületben és ki nem. Bizony, itt nehéz lenne lógni vagy elbújni. Az a különbség, hogy nekik eszükbe sem jutna lógni, vagy nem dolgozni. Mindenki végzi a dolgát, építik a jövőt, öröm nézni őket.
Elől baloldalon van az oktatóépület, jobboldalon az üvegfalú irodaépület, háttérben a több 10.000 m²-es Ait Deutschland svájci-német hőszivattyú gyár
12 éve képviselem a gyárat. Megszépítették az életem, velük nagyon jól érzem magam. Ha Magyarországon mindenki csak fele olyan precíz, korrekt, megbízható lenne, mint itt mindenki a gyárban, fényévekkel előrébb lennénk. Még hogy megelőzzük a német gazdaságot? Ekkora marhaságot csak az mond, aki még nem látott Németországban közelről, belülről legalább egy gyárat. A hatalmas gyárban tisztaság, rend, s nagyon sok okos, kedves ember van. Mindenki szorgalmasan és fegyelmezetten dolgozik. Tamás az első perctől kezdve az utolsóig, amíg a gyárban sétáltunk, meg volt hatódva. Mert ha valaki, ő igazán szereti a rendet, pontosságot, precizitást. Itt viszont még ő sem talált kivetnivalót semmiben, pedig itthon még a kákán is megtalálja a csomót.
- Tudod András, köszönöm, hogy elhoztál. Örülök, hogy mind a három gyárba ettől a cégtől vettem a hőszivattyút. Éreztem idáig is, de most még nagyobb biztonságban érzem magam. Rég láttam ennyire profi, gyönyörű gyárat, s az is nagyon tetszik, hogy nem gyártanak mindenféle vacak holmit, csak nagyon profi hőszivattyút.
- Igen, s hála Istennek, a fejlesztésnek, a kutatómérnököknek meg a vezetésnek, a legkisebb lakás és a több ezer négyzetméteres irodaépület számára is gyártanak hőszivattyúkat. Teljes a választék, kicsitől a legnagyobbig - büszkélkedtem Tamásnak - viszont közben nem gyártanak sem gázkazánt, sem WC deszkát.
Nincs még egy ilyen gyár, ahol ekkora hőszivattyú választék lenne. Nem véletlen, hogy szinte minden évben minden díjat elnyernek a világ legprofibb, leghalkabb, legjobb hatásfokkal működő berendezéseivel. Évente 50 000 hőszivattyút gyártanak, meghibásodási százalékuk szinte nulla. Nagyon örülök, hogy a svájci-német AlphainnoTec, ma már Ait Deutschland cégnek lehetek a magyarországi képviselője. Magasabb rendű polgárnak érzem magam. Nagyon jó köztük élni, velük dolgozni. Biztonságban érzem én is magam. 100%-ig lehet rájuk számítani, s ezt nagyon kevés cégre, emberre lehet elmondani manapság.
- Köszönöm András, hogy elhoztál, nagyobb élmény volt, mintha világ körüli útra vittél volna.
Kategóriák: HŐSZIVATTYÚ, Utazások