2010. október 20.

Kedves Vásárlónk!

Lakóhajó belsõ tere - Látványterv

• Örömmel értesítjük, hogy őszi leértékelésünk 2010. október 02-án (szombaton) kezdődik!
• Örömmel értesítjük, hogy legújabb értékesítőkkel kapcsolatos tananyagunkat elkészítettük Önnek, melyet itt tölthet le. Ha ma megteszi, 30 %-kal olcsóbban kapja!
• Örömmel értesítjük, hogy csak most és csak Önnek 20%-al kedvezményesebben tudjuk utazását biztosítani!

Ilyen és hasonló levelekből kap talán Ön is százával. Ön mit csinál ilyenkor, netán ugyanazt, amit én? Mert én megnyomom a „delete”, törlés gombot.

Nem is olyan régen volt egy megrendelőm. Fizetés mellett, hozott nekem papírzacskóban egy kiló paradicsomot. Először megijedtem. Csak nem ezzel akar kifizetni?

• Egyen egyet- mondta, s közben kíváncsian nézett rám.
• Lehet, ha ez a fizetségem, nézi mennyire lesz vörös a fejem? Mennyire közelítem meg a paradicsom szinét?

Beleharaptam. Nem fröcskölt le. Ilyen finom paradicsomot még nem ettem életemben soha.

• Hogy csinálta? - kérdeztem, s már a tartozását el is felejtettem.
• A földön termesztettem. Elültettem, neveltem, locsoltam és kész. Ez nem paradicsomgyárban készült vegyszerekből.

A Duna TV-n látom, hogy összefog a falu. A megműveletlen területen krumplit ültetnek, s a termést kiosztják a rászorultaknak. Hát nem sokkal több értelme van?

Miért nem lehet paradicsomot is a sok kihasználatlan földön ültetni? Ezt sok pénzért még külföldön is megvennék.

Mikor döbben már rá ez a sok okos magyar, hogy csak akkor van, ha megdolgozunk érte? Az a sok kis kínai miért dolgozik még ma is annyit, amikor már tele vannak pénzzel?

Örömmel értesít, hogy mától olcsóbban adja? Egy frászt. Rájött, hogy nem tud annyit keresni rajtunk, és kénytelen magát visszafogni. Örömmel? Egy kereskedő, aki örömmel ad valamit olcsóbban? Miért nézzük egymást folyamatosan hülyének? Örömmel meg lehet hódítani egy nőt vagy férfit. Kinek mi tetszik. Örömmel le lehet küzdeni egy akadályt. Örömmel el lehet végezni egy munkát, ha annak eredménye van. Kíváncsi vagyok azonban, ki örül annak, ha valamit olcsóbban eladhat, hogy azon kevesebbet keressen.

Mellesleg nem a termék a drága. A kormány akar túl sokat keresni mindenen. Szinte nem tudunk annyit adózni, hogy az nekik elég lenne. A feudalizmusban sem kerestek annyit a földesurak, mint egy-egy polgármester szeretne.

Kora reggel van, már megint morgok. Igen, de látom, hogyan csinálják azok, akik fejlődnek. Akár hiszik, akár nem, dolgoznak. Viktor most nagy ember lett papíron. A szememben csak akkor válik naggyá, ha a folyamatos mellébeszélés helyett az embereknek munkát szerez, s biztosítja a biztonságos megélhetésüket. Nem csak a saját magáét, hanem a választókét is. Hogyan? Például a szónoklatok helyett betiltja a véres filmeket a TV-ben. Helyette olyan műsorokat engedélyez, amelyek tanítják az embereket mindenre. Táncra, életre, munkára vagy akár matematikára, fizikára.

Sírunk, hogy nincs munkánk, nincs pénzünk? A földjeink nincsenek megművelve. Az emberi agyak véres filmekkel és nem ésszerű, jövőbe mutató dolgokkal vannak megterhelve.

Nekem lenne egy nagy ötletem. Minden nap legalább egy órát olyan műsor legyen a TV minden csatornáján, ahol tanítják az embereket arra, hogy mit hogyan kellene csinálni ahhoz, hogy unokáink büszkék legyenek ránk. Akinek ötlete van, ingyen hirdethesse. Közben hogyan lehetne pénzt keresni? Minden politikus pénzért, és nem ingyen beszéljen a TV-kben. Ha már hallgatni kell őket, legalább fizessenek érte. Ha a több órás beszédükből néha egy-egy jövőbe mutató, értelmes mondatot mondanak, csak az az egy-két perc legyen nekik ingyenes.

Sokan kérdezik: miközben alternatív energiák, hőszivattyúk telepítésével foglalkozol, mit hőbörögsz annyit, miért nem a rosszul készített rendszerek hibáit  írod meg, hogy az emberek tanulhassanak belőle?

Mert én is ember vagyok. Minden nap, minden órában bosszant, hogy látom, szép lassan, hogyan megyünk bele a csapdába, amit olyan sok „jóakarónk” készít ki nekünk, hogy kikészíthessen velük.

Japánba közel 20 éve járok. Akkor hívtak meg oda először az egyetemre. Ha ott öt percet kések, már úgy kiabálnak velem, majd kiesnek a szájukon. Ott nem képzelhető el, hogy egy előadás 1 perccel később kezdődjön, mint ahogy az meg van hirdetve. Az élet ilyen Taiwanon, Koreában, sőt még Kínában is. Lehet, hogy nem véletlen, pár év és megeszik a világot?

Tanulás, munka, értelem, következetesség! Csak ez vezet ki a válságból. Az ügyeskedéssel még mélyebbre csúszunk le. Majd írják a lapok:

• Örömmel értesítjük, hogy megint nagyot léptünk előre! Állítjuk, miközben mindenben hátracsúszunk évezredeket.

Talán ismerik a viccet:

• Hé te, ott fenn, fordítva ülsz a lovon.
• Honnan tudja maga, hogy én merre akarok menni?

Kedves politikus urak, vagy ne szóljanak bele a gazdaságba, vagy tudják végre, merre akarnak menni és merre akarnak minket vezetni. Ha megadóztatják még jobban azt, akinek már nincs, sokra nem mennek vele. Tudják Önök is, ha a nullát akármilyen számmal megszorzom, az még nulla marad, habár nálunk néha mínuszba is átcsap. Talán akik szétraboltak mindent, vissza kéne tőlük venni. Ez még nem jutott az eszükbe? Netán félnek tőlük?

Ma nagy élményem volt. Nagyszerű dolgot tervezhetek. Lakóhajó, ami nulla energiával működik majd. A tetején lévő hajlékony és az üvegekbe integrált napelem termeli majd a szükséges áramot. Nem csak a világítás, de a benne lévő hőszivattyúhoz szükséges energia is házon, vagyis hajón belül készül majd el. A hőszivattyú a hajó alatt lévő vízből szedve ki az energiát biztosítja, hogy a fantasztikusan gyönyörű lakóhajó szinte nulla energiával működjön. Fűt, hűt, szellőztet, néha a vízen mozog, miközben minden működéséhez szükséges energiát maga termel meg.

Csikós Misi, a hajó formatervezője zseniális koponya. Hogyan tud ilyen gyönyörű dolgokat kitalálni, el nem tudom képzelni. Berci bácsi, a hajó szerkezet tervezője, büszke nyugdíjas.

• Nagyon elégedett vagyok az életemmel, sok szép hajót tervezhettem az elmúlt harminc évben - mondta Berci bácsi, a sajnos már nem magyar hajógyár területén. (Ha még lenne hajógyárunk, ezt sem külföldön kellene csinálni).

Öröm vele beszélgetni, öröm a munkáit nézni. Miért nem beszélget senki ilyenekkel a TV-ben esténként? Lehet, hogy mások is olyan élményekkel feltöltődve feküdnének le este, mint én? Lehet, hogy akkor szépeket álmodnának, s másnap örömmel mennének dolgozni, remélve, hogy egyszer ők is elmondhatják magukról, amit Berci bácsi? Az embereket meg kell tanítani, hogyan kell alkotni, valamit létrehozni! Ez miért nem jut eszébe senkinek?

A sok véres film helyett miért nem tanítják az embereket az élhető jövőre és az alkotás örömére?

Pénteken utazom megint Taiwanra. Sok-sok tárgyalás vár rám a sok kis vágott szeművel. Már alig várom. Imádom őket. Korrektek, szorgalmasak, kedvesek. Az ő életük az alkotásról, a létrehozásról szól. Ismerkedjenek meg Önök is Taiwannal. Csak 100 évvel vannak Európa előtt.

Ha lesz időm, onnan is írok. Addig gyönyörködjenek a nullaenergiás lakóhajóban (életem egyik legszebb munkájában), aminek a fényképét láthatják a blog bejegyzésem elején (sajnos egy bejegyzés egy fénykép). Majd még küldök róla képeket.

Köszönöm Misi és Berci bácsi, hogy tervezhetem mellettetek a hajó energia ellátását. Iparkodom, hogy olyan jó legyen, mint amilyen szépet ti terveztetek.

Kategóriák: Gondolatok

« Vissza