2009. október 14.
Megjöttem, jaj de jó, nézhetem a magyar TV-n a híreket
- Felakasztotta cellatársát csicskáztatás után B. Lajos (nevét kiírni nem lehet, mert vannak ám személyiségi jogok).
- Megfontolás tárgyává teszi a BKV volt főmunkatársa, hogy a jogtalan 100 millió forintot vissza adja-e.
- A Főpolgármesteri hivatalban megszavazták, hogy jövő év májusától nem vesznek fel extra fizetést. Nehezen ment ugyan a szavazás, mert az a fránya szavazó gép nem akart működni (lehet, hogy azért, mert annak a javítására még nem vettek fel újabb százmillió forintot - ami késik, az nem múlik). Megoldották a nagy feladatot, kézfeltartással megszavazták. Sőt kisebb javítás után megszavazták a szavazógéppel is. Meg tudták nyomni a gombot. Hurrá! Hát nem ügyesek? Nem megérdemlik több millió forintos fizetésüket? A szavazó gép azonnal a szavazás után megint elromlott, csak ezért nem tudták megszavazni, hogy mostantól ugyancsak rendesen fognak dolgozni.
11.-én értem haza, már csak azért is, hogy 12.-én befizethessem az APEH-nek az adót, adókat. Tudják Önök, hány különböző megfogalmazásban szedik el tőlünk azt a pénzt, amiért végül nem sokat kapunk cserébe? Abból viszont bezzeg ők, nagyon is jól élnek:
- Személyi jövedelemadó,
- nyugdíjbiztosítási járulék,
- egészségbiztosítási járulék,
- munkaadói járulék,
- munkavállalói járulék,
- START kártya járulék,
- egészségügyi hozzájárulás,
- magánnyugdíj pénztár tagdíj,
- társasági adó,
- külön adó,
- rehabilitációs hozzájárulás (adó),
- cégautó adó,
- szakképzési hozzájárulás (adó),
- iparúzési adó,
- ingatlan adó,
- jövedéki adó,
- örökösödési adó,
- átírási illeték,
- súlyadó,
- telekadó,
- ki ne hagyjam ÁFA,
- írom ezt kedden, de lehet, hogy szerdára kitalálnak egy újat.
(Hát nem élmény ebben az országban sokat vetni? Az aratást megoldják helyettünk úgyis mások.)
Mielőtt hazaindultam Taiwanról, ott is megnéztem a TV műsort:
- Óvodás gyerekek találkozója, szülőknek külön programok a Taipei 101-es felhőkarcolónál a nagy játszóházban. Belépés ingyenes.
- Programok 20 éveseknek. (Kb. 25 féle program, kirándulás, fotózás, csónakázás, hegymászás, stb. belépés, programok ingyenes.)
- Programok 30 éveseknek. Ingyenes.
- Programok 40 éveseknek. Ingyenes.
- Programok 80 éveseknek, beszélgetések, fiatalokkal találkozók…..Mindenki díjmentesen kap egy süteményt, kávét és egy szendvicset. (Belépés ingyenes.)
Lehet, hogy nem véletlen, hogy ott annyi fiatal van az utcán és nincsenek öngyilkosok? Lehet, hogy egy gazdaság többet ér az élő emberekkel, mint a holtakkal? Lehet, nem véletlen, hogy ott tudnak mosolyogni? Tud itt a gazdag ember, aki munka nélkül lenyúlt és lenyúl mindent, boldog lenni, miközben a TV-ből folyik a Magyar Borzalom?
Hölgyeim és Uraim ébresztő, tessék megtanulni kedvesnek lenni, tessék megtanulni dolgozni és meglátják, minden rendben fog menni. Fontos! Csak az arasson és csak azt, amit ő maga vetett el!
Kedves Geszti Péter, innen szólítalak meg távolról. Ne a lovakat vágtáztasd a Hősök terén, hogy minden évben egy-két paci és lovasa kitörje a lábát. Találj ki programokat az egyedül állóknak, nyugdíjasoknak, egyetemistáknak. Használd ki zsenialitásodat, hozd össze az embereket. Szervezz programokat, amivel rájönnek, hogy nem rossz értelmes munkát végezni. Hátha akkor nem mi vezetnénk az öngyilkosok listáján.
Nézzék a „Főtér” adását a televízióban, mert szinte az egyetlen értelmes műsor, amit a szintén több millió forintot emésztő apparát sugároz. Ismerjék meg országunkat, szép tájainkat. Tanuljanak meg újra csodálkozni, amikor látnak egy pillangót. Gyönyörködjenek a fűben, az égben, hallgassák meg, csicseregnek-e még a madarak. Találjanak egymásra, adjanak legalább minden nap egy mosolyt a másiknak.
Visszatérve egy kicsit a szakmára
Fantasztikus dolgokat találtam Taiwanban. Például olyan ablaküveget, ami egyben napelem és áramot termel. Ha ezt két hónappal ezelőtt látom meg, ma a BNV előtt lévő kis felhőkarcolgató EXPO szálló (amit Rosta Csaba kiváló építésszel terveztünk közösen - ő a házat, mi benne az energiát) egész homlokzata ilyennel lenne beburkolva. Ablak, amin kilátni és közben minden négyzetmétere 200 W áramot termel. Mi miért nem tudunk ilyent kitalálni, s csinálni?
Talán majd akkor, ha a városházán a szavazógépünk megjavul?
Kategóriák: Gondolatok