2015. január 14.
Pályázatok, pályázatírás
Sokáig nem hittem a pályázatokban, sem azokban, akik azt kiírták. Ugyanakkor jobbról, balról jöttek a hírek, nyertem én is, nyert ő is. Mint igazságügyi szakértő, mint épületgépész nagyon sok helyen járok. Mindenhol láttam a kis táblát, amire rá van írva, mennyit nyertek ezen a pályázaton, azon a pályázaton. Még mindig nem nagyon hittem az egészben, de elhatároztam, utána nézek. Miért írják ki? Kinek, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy egy-egy pályázatot kiírjanak. Lehet, hogy azért, hogy a csókosok nyerjenek? De nyertek mások is.
Egy-egy energetikai pályázat kiírásakor jó pár, igazán semmihez sem értő, semmirekellő pályázatíró keresett meg azzal, hogy ha bejön hozzám valaki, aki sikeres pályázatot szeretne íratni, akkor nincs más dolgom, mint szólni neki.
- Ha ennyi tökfej tud pályázatot írni, akkor azt meg tudom írni én is - gondoltam, és két hétre bezárkóztam a szobámba. Tanultam, utána néztem, sok mindenre rájöttem.
Az energetikai pályázatok lényege:
Fontos, hogy olyan változtatást vigyünk véghez épületeinken, amellyel széndioxidod spórolhatunk meg. Ha olyan aranyos, rendes emberek lennének a kiírók, mint amilyenek nem, mondanám:
Milyen rendesek. Pénzt adnak nekünk azért, hogy utána kellemesebb környezetben éljünk. Tévedtem. Annyira nem rendesek. A világ legnagyobb üzlete a széndioxid kereskedelem. Amit így, pályázat során beszednek a lakosságtól, utána eladják, ki tudja hol, s mennyiért.
Mondok egy példát:
Az egyik legnagyobb energetikai pályázatot azelőtt írták ki, hogy Kecskeméten elindult a Mercedes gyár. Nekik valahonnan füstre volt szükségük. Ugyanis egy adott ország területén csak annyi füstöt szabad termelni, amennyit a Kyotóban kötött egyezmény (füstkvóta) megenged. A gyárnak ahhoz, hogy elinduljon, új gépeket kell üzemeltetni, melyek füstölnek, így füstkvótára van szükségük. (Egy villanyárammal működő berendezés működése is füsttel jár, annyi különbséggel, hogy a füst nem a gépnél, hanem annál az erőműnél keletkezik, ahol az áramot előállítják.) A gyár úgy is juthatott volna füstkvótához, hogy Stuttgartban leállít egy ugyanakkora gyáregységét. Gondolom, ilyen a Mercedes főnökeinek eszébe sem jutott. A kecskeméti gyár plusz füstigényét összedobták nekik azok a pályázaton elindult lakosok, akik épületeiket hőszigetelték, fűtést korszerűsítettek, kazánjaikat hőszivattyúra cserélték, s az így megspórolt füstöt az államnak adták a pályázati pénzért cserébe, akik (gondolom) azt nagy haszonnal továbbadták.
Mivel egyre kevesebb fejlesztés, egyre kevesebb új gyár épül nálunk, egyre kevesebb füstvásárlásra van szükség, így pályázatokból, pályázati pénzekből is egyre kevesebb lesz.
Most újra megjelent egy pályázat, amin 4-60 lakásos társasházak indulhatnak. 2015. március 9-én kell beadni a pályázati anyagot. Gondolom, ahogy az lenni szokott, már az első egy órában elfogy a támogatási pénz. Ezért, amikor a kiírás megjelenik, azonnal hozzá kell fogni a pályázati anyag összeállításához, hogy az időben elkészüljön.
Ehhez mindenképp érdemes épületgépészt, energetikust bevonni, akinek jogosultsága van energiaauditot írni. Nemcsak energiaauditot kell készíteni a meglévő és az átalakított épületről, de meg kell találni azt is, hogy az adott épületnél melyik az a beruházás, amivel a legolcsóbban lehet a legtöbb széndioxidot megtakarítani. Ez mindenképp széles rálátást igénylő szakembert igényel, de van számos adminisztratív dolog, amelyet Ön is el tud intézni, be tud szerezni, nem kell a pályázatírónak ezért fizetnie. Annál is inkább, mert a mostani pályázatnál a pályázatírás díját nem térítik meg.
A „Súlypont rendezvényteremben” mi is szoktunk olyan előadásokat tartani, ami után mindenki (kis segítséggel) meg tudja írni magának sikeres pályázatát.
Kategóriák: Energetikai pályázatok