2016. november 14.

Tanultam valamennyit tanáraimtól, többet kollegáimtól, lényegesen többet diákjaimtól, de legtöbbet az igazságügyi szakértői munkákból

30 éves tapasztalat, sok profi műszer kell ahhoz, hogy egy-egy hibát (vagy éppen az igazságot) az ember megtalálja. Néha még a véletlen is jól jön.

A következő hetekben néhány tanulságos példát fogok a blogomban Önöknek megírni:

1.

Csillaghegyre rendelt ki a bíróság, mint igazságügyi szakértőt. Előttem már több szakértő is volt a helyszínen, de senki nem tudta megállapítani, miért égnek meg havonta a napkollektorok? Miért nem működnek? Ki a hibás? A gyártó vagy a szerelő?

• Nézze uram - fordult hozzám a tulajdonos - Már a harmadik napkollektor rendszert szerelik fel, cserélik le. Havonta megint ugyanaz a hiba. Megégnek a kollektorok, nem működik, s a rendszer nem készít melegvizet. Biztos, hogy nem én pörkölöm meg a kollektorokat, hogy a szállítóval kitoljak. Kérem, találja meg már végre a hibát.

Akkor még nem volt ultrahangos áramlásmérőm, amivel meg lehetett volna mérni a folyadékáramlást a csövekben, ezért kértem egyet kölcsön. A kapott áramlásmérő használata olyan bonyolult volt, hogy előtte majd egy napot tanultam a használati utasítását, de mire a helyszínre értem vele, még mindig ő tudott rólam többet, mint én róla.

Az előírás szerint minden érzékelőjét felszereltem a csövekre és néztem, hogy mi történik. Nem történt semmi. A napkollektorok felől a folyadékot levezető csövekben nem volt áramlás.

• Lehetetlen - mormogtam magamban - kint dübörög a hőség, teljes erővel süt a nap és a csövekben nincs áramlás. Biztos, hogy valamit rosszul állítottam be a kölcsönkapott műszeren, vagy rossz helyre szereltem fel az érzékelőket.

Ott a pincében megint nekiálltam elolvasni a műszer használati leírását. Minden nyelven volt leírás, kínaiul, japánul, németül, oroszul még csehül is, de magyarul nem. Elég kínos volt, ahogy ott álltam, mint a sült tök a pincében, miközben mindenki engem nézett. Várták a választ, hiszen én voltam a kinevezett okos.

Minden érzékelőt pontosan úgy helyeztem el, ahogy a nagy könyvben le volt írva, úgy állítottam be a tekerőket is azon a kis átkon. Majd gondoltam, megpróbálok a kölcsönadótól segítséget kérni telefonon.

A pincében nem volt elég jel a telefonáláshoz. Szerencsére. Kimentem a ház elé a szabadba, hogy telefonálni tudjak. Miközben fülemen a telefon, bánatosan néztem fel a tetőre, ahol épp az utca túloldali fájának egyik lombos ága árnyékot vetett a napkollektor érzékelőjére.

Végre!! Meg volt a megoldás. Ki gondolta volna, hogy az utca túloldali fája minden hibának az okozója?

 

Napkollektoros rendszer elvi kapcsolási rajza

Hogyan is működik a napkollektoros rendszer? A tetőre helyezett napkollektorok magas pontján lévő hőérzékelő, ha 5 ºC-kal melegebbet érez, mint a pincében elhelyezett tartályban lévő hőérzékelő, akkor elindít egy szivattyút, ami a meleget betermeli a tartályba. Vagyis ha az érzékelő árnyékba kerül és emiatt a nap nem süt rá, akkor nem érzi, hogy ott meleg van. Ezért leállítja a szivattyút, ami a hőt nem vezeti el a napkollektorból, így abban felforr a víz. Ha az érzékelő sokáig árnyékban van, az egész kollektor megég. (Valahogy úgy kell elképzelni a dolgot, mintha napoznék, de a fejem árnyékban van. Későn van visszajelzés, leégek, mint a falusi malac a gázláng alatt.)

Tanulságok:

1. A napkollektorok felszerelésekor törekedni kell arra, hogy ne csak a napkollektorokat ne tegyük árnyékba, de még az utca túloldalán lévő fa egyetlen ága se vethessen árnyékot a napkollektor érzékelőjére, egyetlen percre sem.
2. Profi, könnyen használható műszerre van szükség, aminek a működését a használójának tökéletesen ismernie kell. Nem a helyszínen kell kitalálnia, hogy mit hova kell tenni, azon mit hogyan kell beállítani. (Azóta vettem is egy full extrás, ultrahangos áramlásmérőt, amivel az egy centistől a három méter átmérőjű csövekben is tudok áramlást mérni. Sőt, még azt is látja ez a japán csodaműszer, hogy a csövön belül lamináris vagy turbulens áramlás van.)

Kategóriák: Megújuló energiák, Szakértés

« Vissza